Híres bunyevácok

A bunyevácok híres püspökök sorát adták a katolikus egyháznak: a csávolyi Milassin Miklós (1736-1811) és a szabadkai Szutsits Pál (1767-1834) székesfehérvári, a kunbajai Antunovity János (1815-1888) és a bajai Ijjas-Ikotity József (1901- 1989) kalocsai, a bajmoki Budánovity Lajos (1873- 1958) szabadkai püspök volt. De nem csak papokkal gazdagították a magyar történelmet és kultúrát, sok híres és elismert művész és tudós került ki köreikből, a nevesebbek közül említessék a máig aktív Obádovics Gyula matematika professzor, a fiatalon elhunyt legendás színészkirály, Latinovits Zoltán színművész. („magyarnak kínlódott bolyongó bunyevác lelkem”-írta Mezei Máriához szóló levelében) www.zorongo.eoldal.hu/gondolatok-ajanlasok/pillanatok

Bartók Béla családfáját tanulmányozva is sok bunyevácot találunk. Dédnagyapja, Bartók János Gömörből került a Délvidékre. „ Felesége, a Szabadkáról való Bozsovics Katalin, tizenegy gyermeknek adott életet. Az első, az 1816. november 24-én Nagykikindán született János volt, Bartók Béla nagyapja. Felesége Ronkovics Matild, származására nézve délszláv: katolikus bunyevác asszony. Azt olvasom, hogy tőle örökölte Bartók jellegzetes kézformáját. Ebből a házasságból is tizenegy gyermek született, és amikor Bartók Béla 4 éves volt, akkor halt meg a nagyapa. Hétéves, amikor elveszíti édesapját. Bartók édesanyjáról, Voit Pauláról itt röviden csak annyit, hogy tízgyermekes német polgárcsalád sarja, s bár Turócszentmiklóson született, de régi pozsonyiak. Ott végezte a tanítóképzőt, és innen került Nagyszentmiklósra.” (Móser Zoltán :Bartók-ősök Gömörben, Honismeret 2006/2. szám) „A temperamentumos, a szerepét remekül megformáló, kiválóan zongorázó, bunyevác származású, de ízig-vérig magyar érzelmű Ronkovics Matild, a későbbi Bartók Jánosné Arankát, a gazdag fiatal özvegyet játszotta az előadáson.” –írja Szekernyés János „Zenét hallunk, és áldjuk a zenét” című írásában a nagymamáról , akitől Bartók zenei tehetségét örökölte.

Mészáros Lázár, az első felelős magyar kormány hadügyminisztere is magyar-bunyevác házasságból született. „Szülei elhalván, gyermekkorában a kis fiut anyja fivéréhez, Piukovics János plébánoshoz Katymárra vitték, onnan a plébános halála után Bajára az Adamovics családhoz. (Adamovicsné a meghalt Piukovics plébános nővére volt.) Baján nevelését és tanítását a szent Ferenciek vették át és ugyancsak azok folytatták Szabadkán, ahol egy rokonuk gondozta.”- írta dr. Rapcsányi Jakab a Bajáról szóló monográfiájában. Mészáros szervezte meg a honvédsereget, mely első győzelmét Jellasics horvát bán serege ellen aratta.

Bunyevác sportolók közül legismertebbek a focisták, a garai születésű Dunai (Dujmov) testvérek János és Antal, valamint a szintén garai Páncsics Miklós. Az elmúlt negyedszázad legnagyobb magyar klubsikerében kulcsszerepet játszó fradisták, Zorán Kuntics és Goran Kopunovics szabadkai származásúak. 1995-ben jutott be a Ferencváros a Bajnokok Ligájában a legjobb 16 csapat közé, ahol 5 pontot szerzett és csoportjában a harmadik lett. Talán sokan emlékeznek még Kuntics Brüsszelben szerzett góljára, és arra, hogyan passzolgattak a visszavágón a bunyevác legények a döntő gól előtt az ellenfél tizenhatosán belül, mintha a szabadkai játszótéren gurigáztak volna… (Itt érdemes megjegyezni, hogy ahogy minden nemzeti érzelmű magyar embert jogosan zavar, ha egy erdélyi magyar sportolót románnak könyvelnek el, hasonlóan irritáló, ha egy bunyevácot szerbnek titulálnak. Talán helyesebb a romániai és szerbiai kifejezés ezesetben.)